Hasfájás

Szinte nincs is olyan gyermek, akinek nem szokott időnként fájni a hasa. Ez lehet banális eredetű fájdalom. Többnyire a kisebbeknél figyelhető meg, hogy hirtelen, nagy mennyiségű étel elfogyasztását követően felhasi, vagy köldök körüli fájdalom (gyomorfájás) jelentkezik esetleges hányással, vagy a székletürítést megelőző alhasi fájdalom, amely rendszerint székletürítést követően megszűnik. Nagyobbaknál, főleg az iskolai szezon kezdetével, gyakori a visszatérő hasi fájdalom, esetleg visszatérő fejfájás, amely leginkább a stresszhelyzetek szomatikus megjelenésének tulajdonítható.

Másrészt azonban a tünetek hátterében meghúzódhat olyan betegség is, amely belgyógyászati, esetleg sebészi kezelést igényel. A hasi fájdalmat mindig a társuló tünetekkel együtt kell értékelni ezek figyelembe vételével történik a diagnosztikus út megválasztása. Indokolt a gyermekgasztroenterológiai vizsgálat, ha gyermekének visszatérő hasfájása, ill. emellett egyéb tünete jelentkezik (étvágytalanság, sápadtság, fogyás, széklethabitus változás, esetleg véres széklet, aktivitás csökkenése, puffadás, éjszakai felébredés hasfájás miatt stb.). Fontos megjegyezni, hogy e tünetek észlelése esetén hasfájásos panaszok hiányában is fennállhat krónikus belgyógyászati kórkép!

Széklethabitus változás

A széklet állagának, színének és gyakoriságának változása banális esetben a táplálkozással hozható összefüggésbe, mivel bizonyos ételek fogyasztása megszínezheti a székletet, fokozhatja a bél perisztaltikáját hasmenéses tüneteket okozva, ill. puffasztó hatású lehet. Egyszerű légúti betegségek, vagy hányással, hasmenéssel járó járványok esetén is hasonló tüneteket észlelünk. Utóbbi esetben jó hatású és sokszor elégséges egy jó minőségű probiotikum szedése.

Amennyiben azonban a széklet véres, nyákos, vagy heteken keresztül híg, illetve ha székrekedéses panaszok jelentkeznek, indokolt a gyermekgasztroenterológiai vizsgálat.

Növekedés elmaradása

A gyermek testsúlyát, magasságát, ill. fejlődési ütemét ún. percentilis táblázatok segítségével tudjuk ellenőrizni (oltási kiskönyvben is vannak ilyen görbék). A percentilis táblázat azt mutatja meg, hogy Magyarországon 100 azonos korú gyermek közül hánynak olyan a testmérete, amilyen az Ön gyermekének. Vagyis ha azt hallja, hogy gyermeke magassága, vagy súlya pl. 50 percentil, ez azt mutatja, hogy 100 ugyanolyan életkorú gyermekből 50 ugyanilyen magas, vagy ugyanilyen súlyú. Kórosnak akkor tekintünk percentilis értéket, ha az 3-nál kisebb, vagy 97-nél nagyobb. Előbbi esetben sovány, vagy alacsony a gyermek, utóbbi esetben elhízott, vagy az átlagosnál magasabb.

Mindenképpen indokolt gyermekgasztroenterológiai vizsgálat, amennyiben gyermeke fokozatosan fogy, percentilis görbéje hanyatló tendenciát mutat, vagy percentilis értékei 3 alatt vannak.

Ételallergia

A hétköznapok rohanó világában sokszor észre sem vesszük, mennyi mesterséges anyagot juttatunk ételeinkkel a szervezetünkbe. Ezek a különböző, ellenőrizhetetlan élelmiszeripari technológiával ellőállított testidegen anyagok (ízfokozók, aromák, állományjavító-, ill. tartósítószerek stb.), vagy az általuk károsított bélnyálkahártyán felszívódó egyéb élelmiszermolekulák olyan folyamatokat indíthatnak el a szervezetünkben, amelyek előbb, vagy utóbb valamilyen betegséghez vezetnek. Amennyiben gyermekénél bizonyos ételek fogyasztását követően hasi panaszok jelentkeznek (puffadás, hasmenés, hasfájás, esetleg kiütések stb.), ételallergia gyanúja állhat fenn, emiatt indokolt a gyermekgasztroenterológiai konzultáció és kivizsgálás.

Savas reflux (GERB)

A nyelőcső és a gyomor találkozásánál egy gyűrűs záróizom akadályozza meg a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszaáramlását. Amennyiben ennek a záróizomnak a működése valamilyen oknál fogva nem megfelelő, a savas gyomortartalom a nyelőcsőbe, esetleg feljebb, a torok, vagy a szájüreg magasságáig visszaáramolhat. Ennek veszélye, hogy a gyomorsav felmaródásokat okozhat a nyelőcső falán, mely akár fekélyes, vagy egyéb elváltozáshoz is vezethet. Ilyen esetben – életkortól és súlyosságtól függően – terápiás beavatkozásokkal a savas visszaáramlás megszűntethető, a nyelőcső falának felmaródása gyógyítható.

Amennyiben gyermekénél felhasi fájdalom, a torokban égő érzés, visszatérő, ismeretlen eredetű bronchitisek, légúti betegségek, ill. hígabb székletürítés jelentkezik, indokolt a gyermekgasztroenterológiai kivizsgálás.

Sárgaság, májenzim értékek emelkedése

Újszülötteknél ismert a fiziológiás sárgaság megjelenése, amely abból adódik, hogy a magzati életre jellemző vörösvérsejtek fokozott ütemben bomlanak le, s a máj enzimrendszerének nincs elég kapacitása a lebontás során nagy mennyiségben termelődő bilirubin kiürítésére. Így az a bőrben lerakódik, ez adja a bőr sárgás színezetét. Ez a típusú sárgaság általában néhány hét alatt megszűnik.

Vannak azonban olyan májbetegségek, amelyek tartós, egyre fokozódó újszülöttkori sárgasággal, esetleg fehér (ún. akóliás) székletürítéssel járnak. E tünetek észlelése esetén azonnal forduljon gyermekorvosához!

Nagyobb gyermekeknél előfordulhat, hogy általános laborvizsgálat során véletlenszerűen észlelik a májenzim értékek emelkedését (SGOT, SGPT, GGT a leggyakoribb). Máskor csak annyit látnak a szülők, ismerősök, hogy a gyermek “szemfehérje” (sclerája) időnként sárgás színezetű, máskor feltisztul, ismét fehér lesz.

Gyermekgasztroenterológiai vizsgálat szükséges, ha gyermekénél átmenetileg, vagy tartósan sárgás színezetű bőrt, esetleg viszketést tapasztal.

GyermekGasztroPraxis
Dr.Koós Krisztina
adjunktus,
gyermek-gasztroenterológus szakorvos

Rendelési idő:
Panoráma Poliklinika, Budapest:
Bejelentkezés:  06707750288

Paks:
Bejelentkezés: 06706670610